Elena Honoria nemrég jelentette meg Cukorfalat című novelláját a Smaragd Kiadó gondozásában. Az alábbiakban az erről készült értékelésemet olvashatjátok.

Elena Honoria nemrég dobta piacra Cukorfalat címet viselő néhány oldalas novelláját, méghozzá a Smaragd Kiadó gondozásában. Az írónő így új fejezetet nyitott munkásságában, hiszen korábban csak ingyenes novellákat olvashattunk tőle, új kiadványának köszönhetően pedig új utak nyílnak előtte. Így ugyanis többen megismerhetik a nevét és persze a tehetségét is.

Így fedeztem fel:

Elena írásai nem voltak ismeretlenek számomra. Noha már nem tudom pontosan, mikor ismertem meg, de több novelláját olvastam már, így mikor szembejött velem, hogy hamarosan megjelenik új műve, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Egy Facebook-olvasócsoportban reklámozta az írónő akkor mégcsak hamarosan megjelenőként a Cukorfalatot, így izgatottan vártam a megjelenés dátumát. Örültem, hogy a mű a Smaragd Kiadó gondozásában jelent meg április 30-án, hiszen így teljesen új közönséget is magáénak tudhat. Mivel én magam is szeretek írni, így könnyen szimpatizálok azokkal, akik szintén ezt választják maguknak és esetleg magánkiadásként jelentetik meg alkotásaikat. Örültem a sikerének, így tudtam, hogy hamarosan meg is vásárolom az e-könyv formájában megjelent újdonságát. A minap meg is próbáltam letölteni egy webáruházban, de nem volt pdf-formátumban, így írtam neki üzenetet, hogy nem vásárolhatom-e meg tőle, ő pedig vissza is válaszolt és e-mailben átküldte nekem a könyvet, méghozzá ingyen, amiért hatalmas köszönet jár neki!

Maga a történet:

Mikor a címét megláttam, rögtön tudtam, hogy már nemcsak az írónő személye, hanem az is okot ad nekem az elolvasására. Általában ugyanis cím alapján választok magamnak olvasnivalót, pontosabban az kelti fel az érdeklődésemet, utána pedig, ha tetszik a fülszöveg, akkor vásárolom meg a művet. Olyan olvasó vagyok, aki szeret többféle történetet megismerni, nem szoktam műfajhoz ragaszkodni, így bizony ezen a téren nyitott vagyok. És milyen jó is, hiszen így sok gyöngyszemet megismerhetek, ahogy például ezt is. Tetszik, hogy a történet a szereplők szemszögéből íródott, hiszen az E/1 valahogy közelebb viszi hozzám a sztorit. Ezen történet pedig azért is érdekes számomra, mert néhány ismerősömnek az orra alá tudnám dugni, mert bizony voltak már hasonló helyzetben, mint a szereplők. Sőt, ha pontosítanom kellene (nem kell, de megteszem), bizony inkább Sacival tudnának azonosulni. Bár, ha jobban belegondolok, akkor Viktóriával is, ugyanis nem egy olyan ismerősöm van, akik bizony már szinte túlságosan is függenek a pasiktól, ahogy az említett karakter, ők is úgymond megszűnnek nőnek lenni, inkább a pasi nőjévé válnak. Így látom ugyanis Viktóriát, és még Sacit is. Számukra ugyanis a férfi az első, ha megkapják ilyen-olyan módon, akkor már csak ő számít. Ha mondhatom így, amikor az csettint, ők rögtön ugranak. Viszont szimpatikus Viktóriában, hogy mikor a gyermekei megszületnek, akkor inkább velük foglalkozik és úgymond kezd kinyílni a szeme. A történet végét nem szeretném elárulni, de az biztos, hogy realisztikus, a legtöbben így reagálnak, ahogy ők. Szintén érdemes megemlítenem azt is, hogy az írónő kiválóan megoldotta az idő múlásának megjelenítését, hiszen remekül érzékelhető, hogy több esztendő történéseit követhetjük nyomon. Fontos szerepet kap benne a pénz is, így tanulsággal szolgálhat azoknak, akiknek szintén ez irányítja az életét. Mivel pedig a novella nem hosszú, így jóval pörgősebb, és azoknak is remek, akik nem szeretnek több száz oldalt olvasni.

A borító:

Sosem a borítója alapján ítélem meg a történetet, igazából én olyan vagyok, hogy ha az nem tetszik, nem érdekel, mert nekem a cím, a történet, az írásmód adja meg a könyv szépségét. De igen, azért véleményezni persze tudom. Szerintem igazán remek borító készült hozzá és tükrözi azt, amiről szól maga a történet. Különben milyen kiábrándító is tud lenni, ha ez nem így van. Valahogy olyan a rajta látható fotó, amelyről tényleg az olvasó arra gondolna, hogy valamiképp a csábítás kap helyet a novellában. De persze maga a cím is arra utal, de igazán remek, hogy a borítóval is ez összhangban van.

Az összegzés:

Összességében tehát örülök, hogy elolvashattam a művet. Úgyhogy alig várom, hogy megvásárolhassam a hamarosan megjelenő regényét is. És tanultam is valami fontosat: ideje beszereznem egy ebook olvasót!

Az írónő oldalai:
https://elena.cf/
https://www.facebook.com/elenanovellai/
https://www.instagram.com/elena_honoria/

(Írta: Ebergényi Viktória)

(Fotó: Smaragd Kiadó)