Írás : Url Izabell új könyve bemutatja a szomorú valóságot (Vélemény!) |
Url Izabell új könyve bemutatja a szomorú valóságot (Vélemény!)
2022.07.27. 08:00
Url Izabell A teheráni csecsemő című könyvét a minap sikerült kiolvasnom. Az írónő ezúttal is igazán remek regényt alkotott, amelyről meg is írtam az értékelésemet.
Url Izabell nemrég dobta piacra A teheráni csecsemő című könyvét, amelyet szinte rögtön meg is rendeltem. Igaz, tovább tartott kiolvasni, mint a Nazar – Török átok című regényét, hiszen ez sokkal hosszabb. És mellette olvastam mást is, valamint voltak egyéb teendőim is, szóval ezért kellett hozzá több nap. A lényeg, hogy kicsit sem csalódtam, bár be kell valljam, néhányszor felfordult tőle a gyomrom, de közel sem azért, mert rossz, hanem a különböző helyzetek miatt, amelyek meglehetősen részletesen kerültek bele a történetbe. De ezek a jelenetek szerintem szükségesek voltak, meg is állták a helyüket. Ha valakinek az előző könyve is megrázó volt, annak jelezném: ez annál is durvább! Igazán borzalmas, hogya mai világban van olyan ország, ahol bűn homoszexuálisnak lenni, miközben a férj bátran verheti, vagy megerőszakolhatja a feleségét.
Ha már itt tartunk: maga a sztori különben sem mindennapi. Bár szerelmi történet, mégis jóval több mondanivalója van és külön érdekesség, hogy több jelenet Iránban játszódik, amely tőlem meglehetősen távol áll (és nemcsak földrajzi értelemben). Sok mindent megtudtam róla, amelyet eddig nem, így jól látszódott, hogy az írónő milyen részletes kutatómunkát végzett. Nemcsak a jelenlegi helyzetekkel foglalkozott, hanem kicsit a történelmet is felelevenítette, amelyből épp annyi volt csak benne, amennyi a megértéshez kellett. Mivel a mű megírásának idején előolvasó voltam, így jó néhány oldalt már előre ismertem, úgyhogy érdeklődéssel vártam, hogy megjelenjen és megismerhessem a teljes történetet. Sok minden nem úgy történt benne, ahogyan én arra számítottam, az írónő többször meglepett, amivel a végéig fenn tudta tartani bennem az érdeklődést. A szereplők közül kedvencet nem tudok kiemelni, mert valahogy nem igazán tudtam őket megkedvelni. Bár Jázmin és Babak kezdetben szimpatiusak voltak, de annyira távol állnak tőlem az ilyen személyiségek, hogy azonosulni nem tudtam velük, de ez persze nem is gond. Ennek ellenére viszont kijelenthetem, hogy igazán részletesen ki lettek dolgozva a karakterek, úgyhogy nemcsak a történet, hanem a szereplők részletessége is bizony a regény erényei közé sorolható. Amit hátránynak mondanék (de nem az írónőnő hibája): túl kicsik a betűk és emiatt nem tudtam bármilyen napszakban olvasni, olykor jojózott tőle a szemem. És azt sem értettem, miért vannak benne üres oldalak, de ezt nem nevezném hátránynak.
Mosolyogtam, mikor a nazargyöngy említést kapott, hiszen ez az előző regényre utal, amely különben hatalmas kedvencem. Amit még nem értettem, az a borító. De az is lehet, hogy csak én nem tudom, kik vannak rajta. A szőke lányt Jázminnak gondolnám, bár a regényben göndör hajúként szerepel, de a másik hölgyet nem tudom, kicsoda. De ettől függetlenül szép, letisztult borító és tetszenek rajta a betűtípusok is.
Mint ahogyan korábban írtam, mondanivalója is van bőven, amely közül számomra a rasszizmus megjelenítése tetszett leginkább, mindig érdekelt ez a téma, és szerintem sikerült úgy megalkotni a művet ezen a téren is, ahogyan azt kellett. Ugyanezt tudom állítani a homoszexualitásról és a homofób megjegyzésekről is, amelyek különben nemcsak Iránban, hanem bizony hazánkban is a napi témák közé tartoznak. Bár náluk lényegesen durvább a helyzet. Bosszantó, mikor valakit a vallása, a származása, vagy a nemi identitása miatt bélyegeznek meg, úgyhogy ezek a témák azok, amelyekről igenis kell beszélni és írni.
Összességében tehát kijelenthetem, hogy ismét egy igazán kiváló könyvet olvashattam, amelyet biztosan a jövőben is kézbe fogok venni. És várom a következő regényt is, amellyel bizonyára szintén remek helyszínre fogja kalauzolni az olvasóit a tehetséges fiatal hölgy. Aki tehát szereti a szókimondó, valósághű történeteket, azoknak abszolút ajánlom!
(Írta: Ebergényi Viktória)
(Fotó: Smaragd Kiadó)
|